nagyon vártam már a reggelt, több mint 1 hét telt el...
amikor érte mentem Zsombi köhögött elég csúnyán, az édesanyja semmit nem mondott, hogy mi a baja, adott-e neki gyógyszert stb...a gyógyszertárban kezdtünk, hogy legyen otthon minden ami kellhet. Az hogy váltás ruha nálkül engedte el, azon meg sem lepődtem, de a kispárnáját sem adta oda, amivel pár hónapos kora óta alszik.... de nem gond, kapott Tőlünk 1 szép Thomas-os párnát, aminek nagyon örült. :o)) nagyon jól éreztük magunkat, délután hatalmas párnacsatában vettünk részt.... fájó szívvel vittem haza este.... észrevehetően egyre többet beszél, sajnos nem rajtunk múlik, hogy többet legyen vele foglalkozva....
már ekkor szóltam, hogy várhatóan a következő szerdán hamarabb mennék érte és hamarabb vinném vissza...